Pocsolyázás

A minap egy kisebb vagyont költöttem a Tchiboban a két kölyökre. Megvettem nekik a vízhatlan pocsolyázós ruhákat.
És tegnap ki is próbáltuk.
Élmény volt látni, ahogy tócsáról tócsára rohannak és keresik a legmélyebb részeket, hogy beleugorhassanak. Virított az öröm az arcukon.
Sajnáltam magamat, hogy rajtam csak bokáig érő túracipő van és rögtön eldöntöttem, hogy beruházok egy gumicsizmára én is.
Mert gyereknek lenni jó. És pocsolyázni még jobb.

Soha nem fogom elfelejteni a hajdani pocsolyázásokat!
Most is azon morfondíroztam, hogy hol vannak a mai gyerekek? Biztos otthon ülnek a tv és a számítógép előtt. Mi meg annak idején rohantunk a gumicsizmáért, ha esett, mert a patakban akkor lehetett igazán jó kis gátakat építeni, sőt sokszor az úton is úgy hömpölygött a víz, hogy a patakig el sem jutottunk, leakadtunk ott helyben.
Mindegy volt, hogy fa vagy kő, tégla vagy homok, mindent fel lehetett használni torlaszként.
A rutinosabbak otthon hajtogatott papírhajókat is hoztak, de mindig akadt konzervdoboz, dióhéj, vagy bottal összetűzött lapulevél, amit aztán vízre bocsájtottunk, hogy rohanhassunk az útját követve, árkon-bokron át.
Ezt át akarom adni a gyerekeimnek, úgyhogy amikor esik, akkor mi megyünk. Megnézzük a csigákat, amint rohannak a nedves talajon, a békákat, amint a kövekhez lapulnak, nehogy elsodorja őket az áradat, építünk gátat faágakból és kövekből.
És élvezzük az esőt, mert az jó. És a friss levegőt, ami ennél nem lehet frissebb, hiszen ilyenkor szinte átmossa az eső. És hallgatjuk a fák alatt a vízcseppek kopogását, neszezését.
Próbálok megmutatni nekik minél többet a természet szépségéből.
Hogy nekik is legyen majd mit továbbadni az unokáimnak, ha én már nem leszek.

Függőség

Az idei nyár két erősen addiktív édessége:

Étcsokoládés aszalt meggy a Nobilistől.
Kiválóan ötvözi az édeset a savanykással. És tipikus együltő helyben elfogyós nasi.

Dobostortás jégkrém a Carte d'Ortól
Ez csak azért nem fogy el együlésben, mert a majd egy litertől befagyna a seggem is.
Imádom benne a karamelldarabkákat! Pedig mindig utáltam a dobostortát (kivéve persze a tetejét).

Ki ne próbáld őket, vagy, ha mégis, akkor én szóltam!

Susimelegítős szimfónikusok Venezuelából

Az ember kapcsolgat délben, hogy a gyerekeknek találjon valami erőszakmentes műsort a tv-ben, amíg megmelegíti az ebédet, hogy ne nyígjanak sztereóban.
Erre belefut ebbe a Mezzo-n és teljesen elfeledkezik róla, hogy ebéd is van a világon, csak a libabőreit borzolgatja vissza és gombóccal a torkában próbálja magyarázni a gyereknek, hogy mi is az az álló ováció.

Aztán rákeres, mert nem érti ezt az egészet: tarka susimelegítős fiatalok egy pofátlanul fiatal karmesterrel, aki folyton vigyorog, repülnek a hegedűk és az egész csapat olyan, mintha most jöttek volna egy győztes futballmeccsről, csak éppen beugrottak zenélni, a puccos nagyestélyis-öltönyös nagyérdemű meg állva tapsol és még ráadást is kap? Hogy is van ez?
És kiderül, hogy ez az egész valójában egy nemzeti program eredménye, amivel a szegénységből próbálják kiemelni a fiatalokat.
http://www.pri.org/theworld/?q=node/296
És úgy tűnik működik.
Mielőbb át kéne venni, nekik is 35 évbe telt.

És figyelemre méltó még az a mondat is:
"Every Venezuelan government in the past 30 years has funded the program."

Hajrá Venezuela!

Nevelés indul....

Lidl-ben vettem 4 tábla matricát.
Macánál indul a dackorszak, azt hiszem szükség lesz rájuk.

Basszus ez AKAR, mindegy, hogy mit, de nagyon.
Ha meg éppen nem akar valamit, akkor nagyon NEM AKAR-ja.
És egyből fejhangon visít!
Hisztispicsa!
Meg is mondtam neki, de csak megismételte, hogy "ittispica" és kiröhögött!
Fejemre fog nőni, már látom!

Szerelem

20 évesen az ember szerelmes.
Furcsa egy állapot. Tűz és víz. Csupa kétely és remény.
Felhív, nem hív, miért nem hív? Hívjam, ne hívjam? Amit mondott, miért mondta?
Hogy én mekkora marha voltam, amikor kicsúszott a számon, hogy.....! Mekkora égés, inkább nem is kerülök többet a szeme elé. De nem tudok élni nélküle. Most akkor mi legyen?????
Aztán kiderül, hogy a fiú mégsem az igazi. Hogyan rakjam ki? Sms? Email? Személyesen?
Vagy ő unt meg. Akkor összeomlik a világ, itt a világvége, nincs tovább, meg akarok halni. Hogy menjek így suliba? Mit szólnak a többiek? És egyáltalán....
De aztán jön a következő fiú. Esetleg több is. Amíg ki nem derül valamelyikről, hogy már érdemes hosszú távon berendezkedni a karjaiban.
Hogy ezt honnan tudja az ember? Nem tudom. Valahogy eljön ennek is az ideje.
Menekültem én már lángoló szerelemből is, mert éreztem, hogy hiába érzem meg a puszta jelenlétét is, már azelőtt, hogy felbukkanna az utcán szembejövet, hiába a másik felem bizonyos szempontból, soha az életben nem tudnék együtt élni vele.
Mert egy bizonyos idő után ez lesz az elsődleges szempont: tudok-e vele együtt élni, akarok-e neki gyerekeket szülni?
És eljön a nap, amikor belép az ember életébe az Igazi.
Lehet, hogy nem olyan jóképű, mint a kedvenc színészem, nem olyan romantikus, mint álmaim lovagja, de van valami a mosolyában, a két karjában, ami miatt ő kell nekem.
És úgy érzem, nem tévedtem.
Mert azóta sok mindenen keresztülmentünk mi ketten.
Látott szépnek és látott elgyötörtnek. Fogta a hajamat, amikor reggelente hánytam a nagyobbikkal terhesen.Képes volt hajnalig masszírozni a lábamat, amikor a kisebbikkel terhesen egy hete nem aludtam a nyugtalan láb szindrómámmal és már csak sírni tudtam a kimerültségtől.
Fogta a kezemet a császármetszés alatt is, és nem mondta a gyűröttbéka fiamra, hogy ronda, pedig az volt.
Képes volt felkelni a gyerekekhez bármikor, még akkor is, amikor hajnali 5-kor kellett kelnie.
És mindezek mellett igazán eltörpül, ha elfelejti a házassági évfordulónkat, vagy nem hoz virágot a névnapomra.
Szerelem? Mi is az?

Mosogatóvíz

Szeretek mosogatni.
Télen, amikor hideg van, akkor azért, mert olyan jó a finom meleg vízbe mártogatni a kezemet. Nyáron, a nagy melegben pedig azért, mert olyan jó a finom hűvös vízzel leöblíteni az edényeket.
Csak ezzel a 23-25 fokos nappali hőmérséklettel nem tudok mit kezdeni...

Halál szele

Meghalt a sógornőm anyukája. Hosszú szenvedés után.
Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy vajon meddig tart a Kegyelem nálunk? Meddig lehetünk együtt egészségben? Hány év jut még békében nekünk?
Mert igazán ezek a békeévek: amikor megszületnek az unokák és a nagyszülők is egészségesek.
Amikor még a "felnevelem" dominál, nem a "megápolom".
Amikor még nem fenyeget a halál szele.
Csak kitartson jó sokáig ez az állapot.
Sokat kérek?

Nem sírásó!

Kisebbikem jelentős haladásokat könyvelhet el a beszéd terén. Próbálkozik is folyamatosan.
Időnként azonban kavics kerül a gépezetbe.
Összekeverednek a hangok némileg.
Így keletkezett a "pancsinta" és legújabb szösszenete a "szíjászó".
Utóbbit feldobom megfejtésre. :)

Saját jogon

Kívánom minden terepjárós-luxusautós pofátlannak, hogy legyenek jogosultak saját jogon beállni a mozgássérülteknek fenntartott parkolóba.

Hangya

Próbálom megtanítani a gyerekeimnek, hogy nem az a hatalom, ha eltaposom a hangyát, hanem az, ha eltaposhatnám, de nem teszem.
Timsel.