Valódi pihenés?

Egy baba-mamás honlapon a következő hirdetés vonja magára a megfáradt anyák figyelmét:
Belefáradt a 24 órás szolgálatba?
Valódi pihenés mamáknak, míg gyermekére vigyáznak.
A honlapon:
Kissé már belefáradt az otthoni verklibe? Engedje meg magának azt a luxust, hogy elhagyja az otthon négy falát és kedves párjával és gyermekével ellátogat szállodánkba, ahol biztosított gyermeke és az Önök kikapcsolódása is, szakképzett óvópedagógusunk segítségével.

HÉTVÉGI PROGRAM:
péntek:
16.00-18.00h között gyermek játszóház kézműves foglalkozással és gyermek felügyelettel
17.30h diavetítés
szombat:
08.00h-tól: babaúszás (0-3 éves gyermekeknek)
09.00h-tól: vízi-móka, játékos vízi feladatok és merülő verseny (3-8 éves gyermekeknek)
9.30-11.00h: kézműves foglalkozás gyermekfelügyelettel
16.00h-tól: kerekítő (ölbeli énekes, mondókás játékok, 0-5 éves korú gyermekeknek) a tornateremben
17.30h: diavetítés
vasárnap:
08.30h-tól: babaúszás (3 hónapos tól-3 éves korig)
09.00h-tól: vízi-móka, játékos vízi feladatok és merülő verseny (3-8 éves gyermekeknek)
9.30-11.00h: kézműves foglalkozás gyermekfelügyelettel
hétfő:
08.00h: babaúszás

Namármost a fenti programok közt melyik az, ami alatt az anyuka a jakuzziban áztathatja megfáradt testét?
Mert sem a babaúszás, sem a kerekítő nem az a dolog, amit a baba hajlandó egy vadidegen társaságában abszolválni.
A 3 évesemet pedig még véletlenül sem engedném vízbe szoros szülői felügyelet nélkül.
És sem egy 1, sem egy 3 éves nem igazán alkalmas még a kézművesfoglalkozásra hosszabb távon.

Szóval azt hiszem mi ezt még pár évig kihagyjuk.
Addigra meg csak kipihenem magam. Vagy nem?

Szilveszter

Két dolog hihetetlen így szilveszter táján:

Hogy a szomszéd lépcsőház földszintjén lakó srácok képesek akkora zajt csapni, hogy még nálunk a negyediken is rezegnek a falak.

Hogy a kölykök a legnagyobb petárdadurrogásban, kartonnyi fény-hang gránát fellövése mellett is képesek aludni.

Sport?

A Eurosport 2-n kő-papír-olló bajnokság megy. Bíróval. Igen népes közönség előtt.
Kommentátor szösszenete: "...szállt ringbe (????)..."

Lehet, hogy idővel olimpiai sportággá fogja kinőni magát?

Megtaláltam a sportomat. Már csak edzőtársat kell találnom.
Na meg persze edzőtermet, de zuhanyzósat, hogy edzés után legyen hol leöblíteni az izzadtságot....

Megfelelési kényszer :)

Segítség!
Egy hívő lélek tévedt a blogomra.
Úristen!
Én itt írogatom a magam kis szösszeneteit, aztán mindig megdöbbent, hogy vannak emberek, akiket érdekel.
De ezek után nem is tudom, hogyan fogom Istennel vívott kis csörtéimet lejegyezni, hogy ne bántsam meg vele őt.
Előre is bocs!

Karácsonyfa

Mert egy hülye maximalista vagyok, akinek igényei vannak a karácsonyfával kapcsolatban: nem jó a sarokfenyő, sem a kanyarfenyő, sem partvisnyél, és az sem mindegy, hogy milyen a tűlevelek hossza, színe, ágak sűrűsége, ja és ne potyogjon, tehát luc kilőve, és ne is szúrjon, mert akkor felemlegetem az összes szenteket, mire végzek a díszítéssel, tehát az ezüstfenyő szintén kihullott a rostán.
Marad a douglas, normann és hasonlók. Aranyárban.
És ha már drága, akkor legyen szép.
Minden évben rázós buli a megfelelő fa kiválasztása.
Idén, miután felmértem új városom meglehetősen lehangoló kínálatát, elgondolkoztam azon, hogy elmenjek-e fenyőt venni olyan helyre, ahol én választom ki a fát és ott helyben kivágják, csomagolják.
De nem megy.
Tudom van az az érvelés, hogy ha mindenki így tenne, akkor csak annyi fát vágnának ki, amennyire szükség van és 25-én reggel nem kellene többmázsa fát feleslegesen lekomposztálni.
De könyörgöm, ezeket a fákat már rég kivágták. Javítok én bármennyit a helyzeten azzal, ha most kivágatok mégegyet?
Arról nem beszélve, hogy a dolgok hasznosításának, tehát feláldozásuk értelmének lényege az, ha felhasználjuk őket, nem az, ha kidobjuk.
Ezeket a fákat azért vágták ki, hogy én kiválasszam, hazavigyem, feldíszítsem.
Ha én ehelyett kimegyek egy fenyőtelepre és kivágatok egy lábon álló fát, akkor azzal egy már kivágott fa halálát teszem értelmetlenné.
Ráadásul valahogy más megvenni egy már kivágott fát, mint halálraítélni egy még élőt.
Belegondoltam, hogy ha ott állnék egy akármilyen szép fa előtt, lenne-e szívem azt mondani, hogy elő a fűrészt?
És talán lenne.
És ezért inkább nem megyek ki a fenyőtelepre.
Eddig is egymásra találtunk minden karácsonykor, én és a nekem rendeltetett fenyőfa, bízom benne, hogy ez idén is így lesz. Újabb gyilkolászás nélkül is.

Gárda vs. Legfelsőbb Bíróság

Azt azért megnézném, ahogy a Gárda Strassbourgban kilincsel.

Szenilitás

Annyi mindenről akarnék írni....de mire idejutok, már semmi nem jut az eszembe.
Hiába no, a szenilitás valamikor a 30-as éveinkben kezdődik.

Megválaszolhatatlan kérdések

Amikor valakinek ennyi szenvedésen kell keresztülmennie, persze felmerül, hogy vajon van-e Isten, és ha igen, akkor vajon mi a célja ezzel az egésszel?
És az is felmerül, hogy ki is a hibás? A nő? A férfi? Isten?
Nem tudom ennyi vetélést hogyan lehet épp ésszel túlélni? Hogyan lehet újból és újból hinni, majd újból és újból csalódni? Hogyan lehet összevakarni magunkat a legmélyebb gödörből és továbbmenni, tudván, hogy fogy az idő és fogy az erő?
Nem tudom, mit érezhet most.
Nem is szeretném megtudni soha.
Ez iszonyat!
Pedig olyan szépen indult, Kicsi Csodának, aki meglepetésként jött, amikor már nem is számítottak rá. Aztán kiderül, h. akár Alattomos Gyilkos is lehetett volna?
Ez arculcsapás a sorstól!
Eddig annak drukkoltunk, hogy nőjön a hcg, most meg annak kell drukkolnunk, hogy csökkenjen, ne kelljen már műteni legalább?
Ne legyen már több fájdalom!
És innen merre van a tovább? Hiszen már mindent végigcsináltak, amit csak lehetett.
Meddig bírja a szív és meddig az elme? És meddig ér az emberi akarat?
Van-e értelme tovább küzdeni?
Van-e értelme imádkozni?
Mi is az, amiért imádkozunk?
Egy baba? Egy egészséges baba.
Mert mi van, ha Isten hallja imáinkat, de többet tud nálunk?
Mi van, ha ő pontosan tudja, mi az oka mindennek?
Ha ő tudja, hogy - még ha sikerülne is - nem azt kapnánk, amiért imádkozunk.
Ilyenkor vajon mi a teendő?

Mint a dögény

" A hajléktalanok isznak, mint a dögény."

A fuvallat

"A fuvallat az az, amikor van egy ilyen, hogy phűűű (fúj a szájával), majd hirtelen vége lesz (kézéllel csap egyet a levegőbe, mintha elvágná). Na ez a fuvallat!"

Try to be better....

Néha úgy érzem, a gyerekeim jobban jártak volna, ha nem én vagyok az anyjuk.
Annyi minden hiányzik belőlem ahhoz, hogy tökéletes anya legyek.

Amikor annakidején megalkudtam Istennel, megígértem, hogy jó anya leszek és mindent meg fogok nekik adni.
Hogy megvígasztalom őket bánatukban, meghallgatom a panaszaikat és mindent megteszek, hogy ne fájjon nekik semmi.
Hogy annyit játszom velük, amennyit csak szeretnének.
Hogy türelmes leszek velük.
Hogy nem leszek ideges, ha kiborítja/összetöri/tönkreteszi.
Hogy nem üvöltök és nem ütök.
Hogy nem hagyom ott sehol.
Hogy mindig és minden körülmények közt szeretni fogom őket.

Istenem, te látod lelkemet, én ehhez kevés vagyok.
De azért próbálkozom.....

Vészcsengő

Amikor az ember agyában ott hátul megszólal az a pici vészcsengő.
Amikor a dolgok együttállása valahogy vészesen egyértelmű.
De még bízunk benne, hogy nem igaz.
És próbáljuk elódázni a dologgal való szembesülést, hátha nem igaz, hátha csak tévedünk, hátha félreértelmezzük a jeleket, hátha.......
Mert, ha tévedünk, akkor mindenki hülyének fog nézni.
Ha viszont nem tévedünk, akkor baj van.
Nincs más megoldás, lépni kell.
Lépni, mert vannak dolgok, amikkel nem szabad játszani.

Amihez igazán kedved van....

Tv-ben pornófilm forgatást mutatnak.
Rendező utasítása a főszereplő hölgynek:
"Csináld azt, amihez igazán kedved van!"

Vajon mit szólt volna, ha a csaj feláll és elmegy csini rucikra vadászni?

Valóban csak a kis bogár hal meg?

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok…
Ki emel, ki emel
ringat engemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet….
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

Miért van az, h. ez a vers számomra soha nem az elalvást, sokkal inkább az elmúlást jelentette?
Valahogy féltem tőle, nem is tudom miért. Nyomasztónak éreztem.
Az, hogy "együtt lenni jó", valahogy elsikkad hangulatilag a vers végére.

És a fiamat is egyetlen dolog fogja meg benne, az, hogy "meg is hal egy kis bogár".
És végigmutogatja a könyvben, hogy melyik kis bogár hal meg. És mostanra egyre több kis bogár hal meg.

Kinek is kényelmes?

Tegnap a F&H-on (horgászatról és vadászatról szóló tematikus tv csatorna) egy fiatalember éppen egy speciális, dupla horgászbot-tartó előnyeit ecsetelte a következőképpen:
"amíg felszerelem a következő botot, vagy előkészítem a csalit, a hal addigis kényelmesen tudja húzni a már kész botot"