Havas a hegyek teteje....

Érdekes, hogy az ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy télen a hegyen hó van, még akkor is, ha a hegy lábánál, a városban ennek nincsenek más jelei azon kívül, hogy a hegyre felnézve a hegy fehér.
Így aztán az ember megdöbbenve tapasztalja a hegyre felmenve, hogy a lentről látható fehérség bizony jó 30 centi vastag és a letaposott helyeken kegyetlenül csúszik.
Az ember gyereke pedig nehezen fogadja el a tényt, hogy ez a fehérség bizony - annak ellenére, hogy puha, mint a paplan - hideg. És belemegy a csizmájába, ha belelép. És ott gyorsan el is olvad. És akkor menni kell haza zoknit cserélni....
Mostmár tudom, hogy mi a különbség a csizma és a hótaposó között: az a kis összehúzható textilgallér a csizmaszár tetején, ami a hó csizmába jutását megakadályozza.
És már azt is tudom, hogy mi az abszolút lehetetlen: februárban 25-ös hótaposót venni.