A névelőn kívül nincs olyan mondatrész, amelyre a gyerek ne tudna visszakérdezni.
A kapott választ pedig arra használja fel, hogy újabb és újabb kérdéseket tegyen fel.
Olyan mintha az ember elidulna egy varázskastélyban, aminek minden egyes ajtaja olyan szobába nyílik, melyből további ajtók nyílnak, melyek olyan szobákba nyílnak, melyekből további ajtók nyílnak, melyek olyan szobákba nyílnak, melyekből további......
Szóval vagy lerázza az ember a kölyköt a legelején, vagy szabadon ereszti a fantáziáját és belelendül.
De akkor is az övé az utolsó szó: És mijaza......
2009. május 11., hétfő
Miértkorszak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Nekem is a kedvenc kérdéseim közé tartozott a "de apa miért?" :))
Én szerencsés voltam, mert apám rendkívül jól bírta a miértkorszakomat és készséggel magyarázott el mindent, legyen szó csillagászatról vagy a váltóáramú motor működési elvéről.
De most, hogy rám került a sor a folytonos válaszadásban, háááát....nem is olyan egyszerű dolog ez!
Megjegyzés küldése