Szirénapánik

Amikor megszólaltak a szirénák, teljesen lefagytam.
Első pillanatban arra gondoltam, jönnek a repülők, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg inkább atomerőmű baleset lesz.
Benyomtam a rádiót, hogy hátha bemondanak valamit, de csak vmi zene ment, így gyorsan benyomtam a gépet, hátha a net többet tud.
Miután 5 perccel később sikeresen újraindítottam (érik az újratelepítés nagyon) és ezalatt sem haltam meg (bár éreztem némi bizsergést, amit csakis valami halálos sugárdózis okozhatott), reméltem, hogy csak vmi egészen kicsike katasztrófa lehetett.
Mire a vírusirtóm is megküzdött az összes szektor vizsgálatával, már lehiggadtam annyira, hogy a gugliba nem azt pötyögtem be, hogy "atomkatasztrófa", hanem azt, hogy "szirénapróba".
És tényleg!
Mint kiderült, országunk egyetlen atomerőművének 30 kilométeres körzetét telerakták szirénákkal és ezeket minden hónap első hétfőjén 13 órakor ki is próbálják, többnyire csak ún. morgató próba van (erre eddig fel sem figyeltem, pedig már pár hónapja itt lakunk), márciusban és szeptemberben viszont teljes hangerőn nyomják.
A honlap szerint van a sziréna megszólalása előtt és után szöveges figyelmeztetés is, az enyémhez hasonló pánikok elkerülése végett, azonban ezt nem észleltem így ebédidőben, zárt ablak mögött, kanálcsörgés közepette (nem hiszem, hogy így 13 óra tájban másoknál nagyon eltérő lenne a program).
Amit nem értek, az az, hogy - bár a honlap szerint van lehetőség hangtalan tesztelésre is, amikor a hangszórókból csak ciripelő hangjelzés szól - akkor mégis mi a fenének kell az emberre a szívbajt ráhozni?
A másik kérdésem az lenne, hogy ha tényleg történne valami komoly dolog Pakson, akkor ki tudná megnyomni a szirénákat bekapcsoló gombot?
Az már csak afféle kötekedés, hogy a hang és az atomrobbanás lökéshullámának sebességkülönbségét figyelembevéve, vajon ki hallaná akkor már a szirénákat?