Az ember kapcsolgat délben, hogy a gyerekeknek találjon valami erőszakmentes műsort a tv-ben, amíg megmelegíti az ebédet, hogy ne nyígjanak sztereóban.
Erre belefut ebbe a Mezzo-n és teljesen elfeledkezik róla, hogy ebéd is van a világon, csak a libabőreit borzolgatja vissza és gombóccal a torkában próbálja magyarázni a gyereknek, hogy mi is az az álló ováció.
Aztán rákeres, mert nem érti ezt az egészet: tarka susimelegítős fiatalok egy pofátlanul fiatal karmesterrel, aki folyton vigyorog, repülnek a hegedűk és az egész csapat olyan, mintha most jöttek volna egy győztes futballmeccsről, csak éppen beugrottak zenélni, a puccos nagyestélyis-öltönyös nagyérdemű meg állva tapsol és még ráadást is kap? Hogy is van ez?
És kiderül, hogy ez az egész valójában egy nemzeti program eredménye, amivel a szegénységből próbálják kiemelni a fiatalokat.
http://www.pri.org/theworld/?q=node/296
És úgy tűnik működik.
Mielőbb át kéne venni, nekik is 35 évbe telt.
És figyelemre méltó még az a mondat is:
"Every Venezuelan government in the past 30 years has funded the program."
Hajrá Venezuela!
2010. augusztus 31., kedd
Susimelegítős szimfónikusok Venezuelából
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése