Szülinapozás

Öregebb lettem egy nappal és egyben egy évvel is.
És a lányom is.
Fura dolog ez.
Amikor a második csík megjelent a teszten, eszembe sem jutott, hogy majdnem ugyanazon időszakban készültünk, ő meg én. Csak 35 év különbséggel.
És nem filóztam, hogy 8 hónappal később vajon otthon eszem-e majd a tortámat, vagy a szülészeten.
Ha nem rohanunk be a vaklármára( ha az 5 perces fájásokat annak lehet nevezni, igaz a fene gondolta, hogy délre totálisan elmúlnak majd), és nem kapják ki belőlem, biztos, ami biztos alapon, akkor lehet, hogy most egy napon van a szülinapunk.
Így viszont a szülinapomat már otthon ünnepelhettem.
Tudom, önző dög vagyok, de így legalább megmaradt a szülinapom a szülinapomnak.
Igaz, együtt tartjuk, és nekem már nem lett idén tortám, de aljas módon, előre megfontolt szándékkal a minap vettem magamnak 5 szál rózsát és beültem a cukrászdába, megtartani az én kis saját, privát szülinapomat. Mert ennyi jár! Mindenkinek. Akármennyi is az éveinek száma.