Tavasz, nyár, ősz, tél és megint tavasz

Azt hittem, már írtam róla, de úgy tűnik mégsem (Vagy csak nem címkéztem? Lehet.).
De most előjött megint.
Ha az előző film a szemnek volt gyönyörűség, akkor ez a léleknek.
Tanmese, mégpedig nem is kicsit.
A bűnről, bűnhődésről, szerelemről.
Arról, hogy minden tettünknek következménye van.
És arról, hogy a büntetés kívülről jön, de a bűnhődés belülről fakad.
És mindezt olyan egyszerű, mély és megrázó erővel, hogy az ember még napokig a hatása alatt van.
Azt, hogy mindezek mellé még gyönyörűen is van fényképezve, nem is kell mondanom.
Remélem majd leadják mégegyszer, mert újra át akarom élni.
Szívem szerint kötelező iskolai tananyaggá tenném, de tudom, h. akkor a kölykök direkt nem nézik meg.
Azért majd megpróbálom megszerezni és a sajátjaimnak tálalni, ha elég érettek lesznek hozzá.