2008. február 25., hétfő

Thomas Mann: A varázshegy

Nem, és nem... Egyszerűen nem megy!
Küzdök vele 3 hete, de annyira rettenetesen unom, h. azt elmondani nem lehet!
Már az is önmagáért beszél, h. egészen a 98. oldalig jutottam csak el, ennyi idő alatt!
Általában 6 könyvet kölcsönzök ki egy hónapra, és szimultán olvasom őket, de a többi 5-öt már rég kiolvastam, ezzel viszont nem haladok egyáltalán!
Nem köt le, nincs cselekménye, groteszkek az alakok, szájbarágós és unalmas filózófiai elmélkedésekkel van tele.
De az is lehet, h. én nem vagyok elég érett rá.
Talán majd egyszer ennek a könyvnek is eljön az ideje, de nem most, azt biztosan tudom!
Ritkán szoktam feladni dolgokat, pláne egy könyvvel szemben szégyen alul maradni, de most úgy érzem nem éri meg több időt és energiát beleölni, mert csak kínszenvedéssé válik az olvasás, aminek pedig máskor minden percét élvezem. Nem beszélve arról, h. rettenetesen kevés az az idő, amit olvasásra fordíthatok, úgyhogy inkább elmentem és hoztam 5 új könyvet.
De azért ezt még nem vittem vissza, hátha......

2 megjegyzés:

Mademoiselle írta...

Azt én is feladtam :-) rettenetes :-)

Rebelle írta...

Akkor jó! Már kezdtem szégyellni magamat, h. öreg könyvmoly létemre kifog rajtam egy könyv.
Utoljára a Háború és béke volt ennyire problémás, de azon végigküzdöttem magam. Igaz, akkor még ifjú voltam és erős, nem rettentett vissza semmi.... :)